nekem:

a fintorral összefüggő, az orrot ráncoló mimika utáni hangulatfestő szó

eredet:

Származékszó egy fiktív tőből. ⊗ A szótő bizonytalan, esetleg hangutánzó-hangfestő eredetű. A szó végződése: melléknévképző, illetve gyakorító-visszaható képző, gyakorító képző. – A R. finnya ’kényesség, válogatósság’ (1708), ’válogatós, kényes, érzékenykedő’ (1831) és finny ’kényeskedés, érzékenység, válogatósság’ (1748) a finnyás és finnyälkodik szavakból lehetett elvonva. – A jelentéstani rokonság a –fanyalog, illetve –fintorog szócsaládjaival különös, amely etimológiai kapcsolat azonban hangtani okok miatt nem meggyőző.1.