természetesen a "nem fűlik hozzá a foga" kifejezés kapcsán gondolkoztam el, mit is jelenthet itt tulajdonképpen ez a szó. valahogy a "fül" főnév ugrott be, bár nemigen tudnám megmagyarázni, hogyan kerülne az bele ebbe a kifejezésbe (pláne, a "fog" mellé...)
dolores kutyám farka penderedik, pöndörödik, kunkorodik kackiásan
igen, már megint ő. és még simán előfordulhat, hogy rengetegszer máskor is.
van neki egy novellája (persze többis, csak most, konkrétan), A müncer.
eredetileg (1933-ban) oroszul írta, a címe: "Korol'ok".
hát ehhez nemigen van mit hozzáfűzni.. ha valamilyen utánzószó lenne, vajon mit utánozna?
nézzük inkább, mennyivel kevésbé tanácstalan az etalon:
boldogult gyerekkoromban nővéremmel titkos álneveken szólítgattuk egymást: ő volt "odú" - be kell valljam, ez már a feledés homályába vész, honnan is eredhetett.
olyan germános hangzás, nem? a "lubickol" (ez is jó szó!) jut eszembe hallásra
jelentésileg: elvan, elszórakozik...
a fintorral összefüggő, az orrot ráncoló mimika utáni hangulatfestő szó
nabokov The Vane Sisters című novellája végén üzenetet rejtett el, melyet még az eredeti, angol nyelven olvasók többsége sem vett észre, holott nabokov kifejezetten céloz rá a történetben.
az utolsó bekezdés így hangzik:
